A társadalmi felzárkózás egyik alapfeltétele, hogy a lakosság minden járásban, azok gazdasági fejlettségétől függetlenül elérje a megfelelő minőségű családbarát közszolgáltatásokat. Az intézkedés a társadalmi együttműködés erősítése célját segítő intézmények, egyéb szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztését és korszerűsítését irányozza elő mind a szolgáltatások eredményességét, mind az azokhoz való hozzáférést tekintve. A célok megvalósítása érdekében fejlesztendő általában a társadalmi együttműködést erősítő, továbbá az egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint rehabilitációs célú infrastruktúra. A társadalmi együttműködést erősítő infrastruktúra terén támogatandók a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések. A közösségfejlesztést szolgáló terek a társadalmi együttműködést szolgáló programok és képzések színtereiként szolgálnak. Az aktív társadalmi szerepvállalás érdekében megvalósul a karitatív szervezetek infrastrukturális fejlesztése a szolgáltatások bővítése érdekében. Magyarország jelentős lépéseket tesz a hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi csoportok segítése, társadalmi (re)integrációja érdekében.

Ezen célok megvalósítása érdekében végzett munkában a karitatív szervezetek munkájának is fontos a szerepe, a szociális gondoskodás számos területén végzik magas színvonalon munkájukat, és egészítik ki az állami szerepvállalást. A karitatív szervezetek jelentős mértékben részt vesznek a szociális gondoskodás különböző területein a rászorulók ellátásában. Céljuk a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, így különösen az idősek, a gyermekek a fogyatékkal élők, a hajléktalanok természetben nyújtott humanitárius ellátása. Modellprogramjaikkal, intézmények működtetésével bővítik, és teszik színesebbé a szociális ellátórendszert. Így például az idősellátásban, hajléktalan ellátásban, a gyermekvédelem területén, az adósságcsapdában élők segítésében, de a szociális munka egyéb területein is fontos szerepet játszanak. Az intézmények fenntartása mellett a rászoruló személyeket, családokat adományozással is segítik, rendszeresen, de évente többször kampányszerűen is, a nagyobb ünnepekhez, vagy például az iskolakezdéshez kapcsolódva. Ezzel a munkájukkal is hozzájárulnak a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi reintegrációjához. A segítséget a rászoruló számára leginkább megfelelő módon, akár tárgyi eszköz, pl. bútor, háztartási gép, stb. formában juttatják el, amellyel a leggyorsabban, leghatékonyabban segítenek. Humanitárius akcióikkal számos olyan családon, személyen segítenek, aki esetleg más forrásból rendszeres támogatást nem kapnak. A rendszeresen végzett szociális feladatok mellett hitvallásuk, és több évtizedes gyakorlatuk alapján jelentős részt vállalnak a katasztrófa- és veszélyhelyzetek kezelésében. Szükség esetén részt vesznek az árvízi védekezésben, fontos szerepük volt a vörösiszap katasztrófa idején, és a károk helyreállításban, de komoly erőforrásokat mozgósítottak 2015 őszén is, amikor a menekültek ellátása során segítették, de segítik napjainkban is az illetékes hatóságok munkáját. A szervezetek működésüket elsősorban adományokból, költségvetési támogatásból biztosítják. Ezek a támogatások ugyanakkor nem teszik lehetővé a folyamatos fejlesztést, beruházásokat, amelyek növelhetnék kapacitásaikat, így a biztosított humanitárius ellátások színvonalának, kapacitásának bővítését, vagy fokozhatnák a veszély, illetve katasztrófahelyzetekben történő gyors reagálást. Emellett a 2007-2013 pályázati ciklusban a segélyszervezetek csak önállóan, kisebb, tematikus programokra pályázhattak, nem volt lehetőség projektjeik átfogó, komplex, minden tevékenységüket felkaroló, infrastrukturális hátterüket erősítő támogatására.

Az előzetes felmérések alapján a szervezetek raktárbázisainak, eszközparkjának bővítése, továbbá az ingatlan-fejlesztés jelentős mértékben javítaná humanitárius tevékenységük ellátásának hatékonyságát, a hátrányos helyzetű csoportok, különös tekintettel a családok reintegrációját.